~saját
2011. március 21., hétfő
Szeretem....
Rájöttem, hogy szeretem..hihetetlenül beleszerettem...a mosolyába, a szemeibe, mindenébe. Amikor beszél hozzám nem mindig azt figyelem amit mond, hanem ahogy beszél hozzám azzal a gyönyörű szájával és alig várom, hogy mikor nyom már végre egy puszit az enyémre. Ahogy ölel, az olyan féle ölelés, mintha azt mondaná, hogy soha nem akarlak elengedni. Amikor este érzem, hogy hozzámbújik és akkor tudom hogy mostmár biztonságba vagyok, egy éjszakai kisszörnyecske sem bánthat mert ő megvéd.Csak vele érzem jól magam.Alig várom, hogy végre hozzábújhassak, megpusziljam, megöleljem...És elfogad olyannak amilyen vagyok.Ha szomorú vagyok megprobál felvidítani vagy velem sír. Ha kis hülye vagyok velem nevet...Oda vagyok érte...eszméletlenül és ez a világ legjobb érzése. :) (L)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése